Lendva, Lendva belvárosának rendezése - Városi Könyvtár, diplomaterv

Lendava, Ureditev centra mesta Lendave - Mestna knjižnica, diplomsko delo

Az oldal feltöltés alatt áll...

Stran je v pripravi...

Lendva igazán nagy városi problémáját az képzei, hogy nincs tényleges központja. Egy történelmi fő utcája van, ami magát a központot képezi. 2004-ben épült az új színház épülete, ami új pozícióba hozta a belvárost. A beruházás elindított egy folyamatot, amely hatására elkezdtek megmutatkozni az első jelei egy új városközpont kialakulásának, de a folyamat még nem befejezett. A színház előtt kialakult ugyan egy új városi tér, a Zala György tér, ami viszont a térfalak és zöldfelületek hiányával küzd.

Az új színház épületével megjelent a városban egy térsor hálózat, ami merőlegesen átszeli a történelmi Fő utcát, amivel egy új központi tengely jött létre a városban. Ezt a térsort három városi tér képezi, ami lépcsőzetesen nyúlik le a szőlőhegyekről a városba. Az első tér a várudvar, vagyis a Bánffy tér, ezt követi a Templom tér, majd a Zala György téren ér véget. A térsor összekötését a hetvenes években épült áruház épülete szakítja meg, és akadályozza meg a vizuális és fizikai együttélését.

Tervem célkitűzése volt, hogy egy új beépítési javaslatot tegyek a Zala György térre és közvetlen környezetére, valamint kapcsolatára a Templom térrel, amellyel a tér új térfalakat, több zöldfelületet kapna, valamint össze tudna folyni a Templom térrel, és onnan a Bánffy térrel. A térsort vizuálisan összekötöttem, és a meglévő áruház épületét átalakítottam, valamint áthelyeztem az épületbe a város könyvtárat.

Az épület a könyvtár mellett egyfajta közösségi térként is funkcionálna, hiszen e funkció mellett megjelenik benne egy könyvesbolt, egy rendezvényterem, kávézó és alternatív átközlekedési lehetőség is a Zala György térről a Templom térre és a Fő utcára. Eszerint az épület egy könyvtár és egyfajta fedett köztér is egyben, amely a két tér közötti kapcsolatnál, valamint a Fő utca horizontális tengelye és a térsor vertikális tengelye csuklópontjánál található. Az új épület megépítésével szerettem volna a belvárosban uralkodó zártsorú beépítési folytonosságot visszaadni.

A meglévő áruház épület két ütemben épült. Mivel a meglévő épület minden telekhatártól elmozdult, a zártsorú beépítési módot csak akkor tudtam folytatni, ha körbeépül a meglévő épület. Viszont ennek ellenére déli irányban helyet kellett hagyni a terek összenyitásának. Ezért a déli irányban, második ütemben épült épületrészt eltévolítottam, míg az északit meghagytam. Az új épület köpenyszerűen körbeöleli a meglévő vasbeton vázszerkezetet. Az új épület vasbeton pillérvázas, akárcsak a meglévő struktúra. A pillérek között tégla kitöltőfalazat készül. Homlokzatburkolata, valamint tetőhéjalása szálcement lemezekből készül. Az alapkoncepció az volt, hogy egy egységes testet hozzak létre, ami a lehető leghomogénebb. Tömegformálásban igyekeztem igazodni a meglévő struktrához. Érdekes volt számomra, hogy az utcák közti szintkülönbségek a tetőkön is megjelennek, hiszen szinte egy tetőnyi különbség van az utcák között.

Forrás: Galič Š., Szúnyogh S., Dr. Tomka M.: Mesto na razglednicah v leih 1898 do 1945 - Alsólendva képes levelezőlapokon 1898-tól 1945-ig), Lendva Község, Lendva 1997, p.: 113)

Az épület tömegformálásban is igyekeztem ahhoz igazodni tehát, hogy az épületnek a Fő utca felől legyen a legmagasabb pontja, míg a térhez közelebbi pontja legyen a legalacsonyabb. Ennek ereménye lett a többszörösen tört koporsófödém.

Hogy ne teljes üvegfalak jelenjenek meg egy alig 3000 fős kisváros közepén, és hogy az árnyékolás is megoldott legyen, a szálcement lapokból árnyékoló került kialakításra egyedi mintázattal. Az árnyékoló a hetési szőttes mintázatából került kialakításra, ami Lendva melletti néprajzi táj jellemzője. Az árnyékoló táblák helyenként kerültek kialakításra, helyenként pedig teljes üvegfelület található. Ez annak a függvénye, hol volt szükség nagyobb átlátásra, és hol kevésbé, és hogy a kiterített homlokzat miként követelte meg a tömör-üveg, illetve a tömör-perforált-üveg váltakozásokat.

Z vidika Lendave predstavlja največjo težavo mesta, da nima pravega mestnega jedra. Ima le glavno ulico, ki predstavlja nekakšen center. Leta 2004 se je zgradila nova gledališka in koncertna dvorana, kar je mestno jedro postavilo v novo pozicijo. Investicija je začela nov proces nastajanja centra, vendar ta proces še ni dokončan. Pred gledališčem se je izvedel nov trg, trg Györgya Zale, ki pa se bori s težavami, kot je pomanjkanje zelenih površin na trgu in pomanjkanje prostorkih pregrad.

Z izgradnjo novega gledališča se je izoblikoval sistem trgov, ki poteka pravokotno na Glavno ulico, s čimer se je ustvarila nova os mestnega jedra. Ta sistem je sestavljen iz treh mestnih trgov, ki se stopničasto spuščajo iz lendavskih vinogradov v mesto. Prvi trg je grajski trg, oziroma Bánffyjev trg, nato sledi Cerkveni trg in se sistem konča na trgu György Zale. Vizualno in fizično povezavo in simbiozo sistema teh trgov preprečuje stavba nekdanje blagovnice, ki se je zgradila v sedemdesetih letih.

Cilj mojega projekta je bil, da podam predlog pozidave trga Györgya Zale in njegove okolice, ter njegove povezave s Cerkvenim trgom. S povezavo bi trg dobil nove prostorske pregrade, več zelenih površin in bi se lahko povezal s Cerkvenim in od tu tudi z Bánffyjevim trgom. Povezavo trgov sem vizualno povezal tako, da sem pregradil stavbo obstoječe blagovnice in prestavil funkcijo mestne knjižnice v to stavbo.

Stavba bi funkcionirala kot nekakšna javna površina, saj poleg funkcije knjižnice bi v njej delovala tudi knjigarna, prireditvena dvorana, kavarna in tudi alternativna javna površina za peš promet med trgom Györgya Zale in Cerkvenim trgom in Glavno ulico. Tako bi lahko knjižnica funkcionirala tudi kot pokrit javni prostor, ki se nahaja na stičišču vertikalne osi sistema trgov in horizontalne osi Glavne ulice. Z izgradnjo nove stavbe sem se želel priključiti obstoječi pozidavi na Glavni ulici v strnjenem nizu.

Obstoječa stavba blagovnice se je zgradila v dveh fazah. Ker se je stavba oddaljila od vseh parcelnih mej, pozidavo v strnjenem nizu lahko dosežem le tako, da obgradim obstoječo stavbo, vendar je potrebno v južni smeri zagotoviti mesto za povezavo trgov. Zaradi tega bi južni del nekdanje blagovnice odstranil, severnega pa ohranil. Nova stavba bi obdajala obstoječo konstrukcijo kot nekakšen plašč. Konstrukcija nove stavbe bi tako bila, kot je tuid obstoječa, iz betonske skeletne konstrukcije, z opečnimi polnilnimi zidovi. Fasadna obloga in strešna kritina bi se izvedla iz vlaknenocementnih plošč. Osnovni koncept je bil, da bi ustvaril čim bolj homogeno telo. Pri oblikovanju volumna stavbe sem se poskušal prilagoditi obstoječim objektom. Zanimivo mi je bilo, da se višinske razlike med vzporednimi ulicami lahko opazijo tudi na strehah, saj je višinska razlika med ulicami višina ene strehe.

Vir: Galič Š., Szúnyogh S., Dr. Tomka M.: Mesto na razglednicah v leih 1898 do 1945 - Alsólendva képes levelezőlapokon 1898-tól 1945-ig), Občina Lendva, Lendava 1997, p.: 113)

Pri oblikovanju stavbe sem torej poskušal prilagoditi okoliškim objektom tako, da bi bila najvišja točka objekta na Glavni ulici, najnižja pa proti tru Györgya Zale. Rezultat tega je večkrat lomljena stropna, strešna konstrukcija.

Da se ne bi na fasadi pojavile velike steklene površine v centru majhnega mesteca s komaj 3000 prebivalci in da bi pri večjih steklenih stenah uporabil tudi senčila, bi se iz vlaknenocementnih plošč izdelala senčila z unikatnimi vzorci. Vzorec bi se izvedel na podlagi vzorca tkanine, ki izvira iz pokrajine Hetés ob Lendavi. Senčila bi se izvedla na določenih delih, delno pa na celotni stekleni steni. To je odvisno od tega, kjer bi bila večja potreba po preglednosti in kjer manj, ter od tega, kje zahteva razgrnjena fasada polne-stekelne povšrine, ter polne-perforirane-steklene površine.